"
1986-ban végeztem testnevelés-biológia szakos tanárként Egerben és Kazincbarcikán kezdtem tanítani. Az én tornáimon már akkor foglalkoztunk a látóidegtől kezdve mindennel a hagyományosan tornáztatható izmok mellett, és nem vettem komolyabban, mint mást, de észrevettem, hogy a nők előszeretettel jönnek hozzám.
Amióta az ember felegyenesedett, a hüvelyizom nagy terhelésnek van kitéve. Ez a test egyetlen vízszintes izomlemeze, és eredetileg nem az volt a feladata, hogy a belső szervek súlyát tartsa. Azt láttam, hogy a felnőtt nők tüsszentéskor összekapják a térdüket, hogy az esetleges vizeletvesztést megelőzzék, de a kislányok még nem így tüsszentenek. Tehát valami történik ezzel az izomcsoporttal a két életkor között.
A Kriston-módszer kidolgozását saját ötlet alapján kezdtem el, nem volt se szakirodalom, se szakember. A tapasztalat indított arra, hogy a medencealapi izmok erősítésére módszert fejlesszek ki. '88-ban szültem, előtte versenyszerűen sportoltam, tehát nagyon edzett voltam, gyermekkoromtól készültem az anyaságra, nagyon szép anyai mintát láttam magam előtt. A várandósság alatt tudatosan készültem a szülésre, minden tanfolyamon ott voltam, tornáztam, úsztam, jógáztam, de rájöttem, hogy a hagyományos szemérem miatt csak ott nem készültem fel a szülésre, ahol szültem. Azt gondoltam, valami nem stimmel, ha engem majdnem meg kellett műteni, miután egy szép szülés során egészséges gyermeknek adtam életet. Nem tudjuk azt a területet megvédeni attól a hatalmas, 10-12-szeres tágulástól, amit a szülés jelent. Nincs az a nő, akinek ugyanolyan a hüvelyizma szülés után, mint előtte.
A hüvelyizom a szülés céljaira megfelelő. Nemcsak a férfipartnert képes befogadni, de a babát is kiengedi, ezért fontos, hogy rugalmas, tágulékony legyen. A baba mindenképpen kijön. Ha valaki felkészületlen a szülésre, rugalmatlan a hüvelye, és nem tudja az izmait irányítani, tényleg jobb, ha metszenek, mert ha túlnyúlik, sokkal nehezebben regenerálódik. De egy felkészült kismama sokkal nagyobb élvezettel tudja megélni a szülést. Mindazonáltal az az igazi cél, hogy szülés után a záróizom újra fiatalos legyen.
Nekünk az a sok-sok idegvégződés, ami a férfiaknál a hímvesszőben van, kívül található, a gát külső területén. Belül is vannak idegvégződést tartalmazó csoportok, ahol érzékeny a hüvelyünk, de pont azért, hogy kevesebb kellemetlen élménnyel tudjunk szülni, a hüvely nem egy érzékeny terület. Ebből adódik, hogy a nők nagy átlagban nem érzik, hogy a hüvelyük erős vagy gyenge. A férfiak persze érzik, hiszen a legérzékenyebb testrészüket helyezik a női hüvelybe. Egy vizsgálat célja a Magyar Sporttudományi Társaságban az volt, hogy összefüggést keressünk a hüvelyi erő és az életstílus, szokások között. Több száz nőt mértünk le, és egyetlenegynek volt erős a hüvelye - egy 65 éves hölgynek. Õ '91-ben vette meg az intimtornáról szóló könyvet, megtanulta a gyakorlatokat - nem volt választása, hiszen akkoriban pelenkát használt -, és elmúlt az inkontinenciája. Abbahagyta: a tünetek ismét jelentkeztek. Ezt eljátszotta még párszor, mire odáig jutott, hogy ma már naponta végzi az intimtornáját. Elmondta, mennyire örül ennek a férje is!
Az ember azt várná, hogy a huszonéves nem szült nők hüvelye erős. De nem, a 18 éves lányok 50 százaléka sorvadásos tüneteket mutat. Anatómiai csoda lenne, hogy az, amit nem edzünk, erős marad. Hiszen a combnál, hasnál, fenéknél sincs így. Ráadásul a huszonéves nőknek elég sok olyan szokásuk van, amellyel gyengítik a hüvelyüket.
Ilyen például a tamponhasználat. A tampon elnyomja a hüvely vérellátását. Ráfeszül a hüvelyfalra, nyom, ezért az ereket beszűkíti alatta. Javasolt inkább a betét használata, ha kivitelezhető. Aztán bűnös még a rendszeres altesti gyulladás, az örömtelen szexuális élet, az érzelmi labilitás - ez mindig testi gyengülést is eredményez -, a fizikai munka. Mi, nők nem végezhetünk büntetlenül fizikai munkát.
Ma már a csoportok fele a megelőzés miatt jön, a többieknek problémáik vannak: aranyér, húgycsőgyengeség, hüvelygyengeség, végbélgyengeség, belső szervek süllyedése, baba utáni vágy - amikor nincs semmi szervi baj, mégsem jön a baba. Olyan sokat hallhattak már a nők az intimtornáról, hogy tudják, nem valami szemérmetlen mutatványsorról van szó.
Mellékhatása érződik a szexualitásban is, és én ezt nagyon fontosnak tartom. A férfiak is ezért tanulják az intimtornát - bár ezek nem koedukált csoportok. Viszont a férfiakat a saját teljesítményelvárásuk vezérli ide. A nők ezzel szemben - persze vannak kivételek - a partnerüknek akarnak nagyon megfelelni.
Forrás: Magyar Narancs