"
A vajúdás idején a baba, lefelé haladva a szülőcsatornában, egyre inkább elnyomja a hüvely és a környező szövetek ereit. Ezek mind kevesebb tápanyagot tudnak szállítani, ami egyfelől jó, hiszen egyre kevésbé lehet érezni, hogy mi történik ezen a területen (gondolj csak a gátmetszésre, melyet akár érzéstelenítés nélkül is el tudnak végezni!), másfelől a tápanyaghiányossá vált szövetek kevésbé rugalmasak, ezért sérülékenyebbek is. Gondolj csak arra, milyen az, ha egy rossz mozdulat miatt megrándul a bokád. Ha ez meleg időben történik, amikor a szövetek rugalmasabbak, kevésbé maradandó a sérülés, mint hidegben, amikor az izmok, szalagok merevebbek és tápanyaghiányosak.
A kitolási szakban minél rugalmasabbak a szövetek, annál kevesebb szöveti változással jár a szülés. Ilyenkor az addig is meggyötört izmok extrém mértékű tágulásnak vannak kitéve. A hüvely-izmok átmérőjének 10-12-szeresére kell tágulnia. Ez olyan hatalmas alakváltozás, amire egyetlen más izom sem képes. A hüvelyben és környékén annál kisebbek a maradandó változások, minél jobban felkészült az izom a szülésre.
A gáton bekövetkező alakváltozás pedig annál nagyobb traumát jelent az izmoknak, minél kevésbé jutott rájuk idő, figyelem. A felkészítetlen szülőcsatorna izmai nem elég rugalmasak. Gyakran hallom: „olyan edzett voltam a sporttól, hogy alig tágultam”. Pedig az ok nem a külső izom edzettsége. Hiába edzett a has-, far-, combizom, ha nem edzett a gát, ha azt nem tudjuk tudatosan lazítani, ha nem tudunk pszichésen ellazulni, és ezért lassított a méhszáj ernyedése is. Ez utóbbi csak közvetetten irányítható folyamat. A legtöbb felnőtt nő testérzete annyira alacsony ezen a részen, hogy nagy erejű szorítás közben még lélegezni is alig tudnak. Ezek után nehéz elképzelni, hogy szülés közben tudatosan relaxált állapotba hozható az ilyen hüvely.
Azt tapasztaltam, hogy előrelátó gondoskodással, a szülési izmok felkészítésével képesek vagyunk szabadabb utat engedni a babánknak, és egyben biztosíthatjuk gátunk további fiatalos működését. A szüléskor fellépő, gátat terhelő tényezők erőteljesebbek, ha a vajúdás vagy a kitolás időben elhúzódó, ha túl gyors („rohamos”), ha szükséges a baba vákuummal, fogóval történő megsegítése, illetve ha a baba a mama szülőcsatornájához képest túl nagy (általában 4 kg fölött), vagy ha ikrek születnek.
A gyermekágy alatt, tehát a szülést követő hat hétben a táguláson átesett izmok kevésbé tartanak, regenerálódásra van szükségük. Amennyiben ekkor terhelésnek van kitéve a szervezet - például a hasi szerveket függőlegesen terhelő, rázkódást okozó fitnesz, fizikai munka, erőltetett ürítés, helytelen testtartás -, akkor a méh, hólyag, végbél tartószalagjai könnyen nyúlnak. Szervezeted kilenc hónapon át készül a nagy attrakcióra (!), majd utat enged babádnak. Ezt követően időt és törődést igényel, hogy ismét formában legyen!
Forrás: Kriston Andrea - Ruzsonyi Péter: Kriston Intim Torna